Az egész évben beszerezhető zöldféle a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.

A sárgarépa valószínűleg Közép-Ázsiából származik, ahol több mint két évezreden keresztül vadon nőtt, nem volt a legkedveltebb zöldség, nem is csoda, mert se színe se íze nem hasonlított a mai nemesített sárgarépához. Szerencsénkre a spanyolok ennél nagyobbra tartották és elhozták Európába is, ahol a XIX.századra sikerült a mai formájává nemesíteni holland királyi kertészeknek.

100 g friss sárgarépában 360mg kálium, 43 mg foszfor, 28 mg calcium, 70mg nátrium, 12 mg karotin, 35 mg magnézium van, de tartalmaz vasat, cinket, mangánt, krómit, B- és E-vitamint is sok más vitamin és ásvány mellett. Nem csoda, hogy egészséges és a népi gyógyászat a kezdetektől használja betegségek gyógyítására és megelőzésére. 
 

A népi orvoslás vizelethajtóként, "hasrángás" csillapítására, máj, epe, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.

Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.

A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.

A közelmúlt kutatásai a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését, és mivel nagyrészt a thymus (csecsemőmirigy) hámsejtjeiben koncentrálódnak, képesek nagymértékben csökkenteni visszafejlődését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javíthatók az immunválaszok, és hogy a szájon át adott béta-karotin (napi 180 mg) jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását különösen a Tsejtek számát, melyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.

Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel, hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.

Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor, vastagbél daganatok számát.

Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy , a gége, a nyelőcső, a prosztata, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Rostjai

1978-ban tudósok összehasonlították a korpa, a káposzta, az alma és a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását és arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük. Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.

Mivel ez egy zsírban oldódó vitamin, fogyasztás előtt tegyünk az ételhez egy kis hidegen sajtolt növényi olajat.

Forrás:vital.hu