Dió bél

A dióbél nemcsak csemege, élvezeti cikk, táplálék, hanem gyógynövény is. Vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő hatását nem lehet eltúlozni. A  dióbél gyakorlatilag nátriummentes. Száz gramm dióbélben jó, ha két milligramm nátrium van, mondjuk, kétezred százalék. Hasonlítsuk csak össze bármely más élelmiszer nátriumtartalmával!

Ezért állítható teljes biztonsággal, hogy a dióbél vérnyomáscsökkentő, jóhatású az erekre, az agyi erekre is. De a dióbél egyéb gyógyhatásai is fontosak. Olyannyira számosak, hogy felsorolni, rendszerbe foglalni is nehéz. Gyógynövény Egyrészt általános erősítőszerként hat, magas energia-, vitamin- és ásványi anyag tartalma következtében. Magas kalcium-tartalma a fogaknak, a csontoknak jó, azokat erősíti.

Fizikai gyengeség esetén napi rendszerességgel kell dióbelet enni. A spanyolok szellemi gyengeség ellen is ajánlják. Kiváló a szívre és az észre – írják. Varró gyógyszerész úr vérszegénységre, sápadtságra ajánlja a dióbél fogyasztását.

Ha valakinek erősödésre, hízásra van szüksége, a dióbél-fogyasztás igen ajánlott. Fehérjetartalma nagyobb, mint a húsé, tojásé, és szinte teljes értékű. Gyermekgyógyászatban kifejezetten ajánlatos vérszegénység és sápadtság esetén, a csontnövekedést a gyerekeknél is segíti.

A cukorbajosoknak is ajánlott, mert cukor- és poliszaharid-tartalma alacsony, amellett a létfontosságú aminosavak és olajok nagyobb részét tartalmazza, és igen tápláló.

Konkrétan hogyan készítsünk magunknak erősítőszert dióból? Egy mai orosz recept:

Harminc deka dióbelet ugyanannyi aszalt barackkal (vigyázat, a kénezett import aszalt barack nem jó!) és egy egész citrommal, héjastól, húsdarálón le kell darálni. Három deci mézzel jól el kell keverni. Naponta 1-2 kávéskanállal kell ebből az elixírből bevenni, és mire elfogy, vége a lábadozásnak, meggyógyultunk. Közben hűtőben kell tartani.

Az általános erősítő hatáson túl a dióbél fogyasztásának többféle, speciális gyógyhatása is van. Rendszeres fogyasztása rendben tartja a beleket, normalizálja a bélműködést. Ez főleg idős korban hasznos.

Székrekedés ellen olajtartalma hat, megnedvesíti a beleket, elősegíti a rendszeres ürítést. Erre a célra – egy orosz ajánlás szerint – 20 db dióbélhez keverjünk kevés aszalt fügét, aszalt barackot, egy egész citromot, mazsolát, aszalt szilvát. Robotgéppel jól dolgozzuk el. Naponta két evőkanállal együnk belőle. Nemcsak a bélműködést serkenti, hanem bőséges vitaminforrás is.

Hazai orvosi ajánlás is van székrekedésre: “60 gr dióbelet és 30 gr szezámmagot mozsárban porrá törünk. Ebböl egy-egy evökanálnyit langyos vízzel lenyelünk reggel és este egy héten át. Krónikus székletpanaszok esetén különösen hasznos.”

Ugyanerre a célra a mazsolával kevert darált dióbelet is ajánlják. A mazsola-dióbél kombináció nemcsak az emésztőrendszerre jó, a szívizmot is erősíti, tonizálja az idegrendszert, és csökkenti a fejfájást. Naponta 3 dkg dióbelet, 2 dkg mazsolát fogyasszunk erre a célra, és egészítsük ki 2 dkg sajttal is. Ennyit igazán megehetünk az egészségünkért.

Visszatérve az emésztőrendszerre, hasmenés ellen is jó a dióbél, mert mérsékli. Naponta a reggelihez kell néhány gerezddel fogyasztani.

Felfúvódás esetén pirított tört dióbelet kell naponta 2-3-szor ennünk – tartják a horvátok. Nem kell sok, elég egy késhegynyi.

Étvágytalanság ellen is jó, mert ha a belek rendben vannak, az étvágy is megjön, a dióbél meghozza.

Üvegben, pohárban Az orosz népi gyógyászatban gyomorfekélyt is gyógyítanak dióbéllel. Egy liter étolajban két hétig áztatnak 10 dkg dióbelet zárt üvegben. Közben többször felrázzák. Így diós olajat kapnak, amit egyenlő arányban kell mézzel összekeverni. Naponta, étkezések előtt kell keveset magunkhoz venni belőle.

Másik, ugyancsak orosz népi ajánlás a gyomorfekély gyógyítására: Készítsünk diótejet 2 dkg dióbél mozsárban történő összetörésével és 1 dl forró vízbe keverésével. Jól össze kell rázni, és le kell szűrni. Már csak 1-2 kávéskanál mézet kell hozzákeverni, és minden étkezés után félórával egy kávéskanállal kanalazni belőle.

És egy keleti gyógymód gyomorfekélyre, hurutra: Fél kiló darált dióbelet 3 dl mézzel és 1 dl aloe-lével keverünk össze, és naponta háromszor étkezések után félórával egy evőkanállal nyelünk le belőle.

A dióbél májgyógyszer is. Azok a májbetegek, akik nem fogyaszthatnak zsiradékot, a diót nyugodtan ehetik, mert serkenti a máj működését, és ezzel az emésztést is. Jót tesz továbbá a termékenységnek és a hormonháztartásnak is.

A dióbél a tüdőnek is gyógyszere. Avicenna, a középkor kiemelkedő orvos-tudósa mézes dióbél adagolásával gyógyított tuberkulózist.

Mézes dióbelet köhögés ellen is használhatunk. Népi recept a Krim-félszigetről: 1:1 arányban keverjük össze a darált dióbelet mézzel, és vízzel hígítjuk. Kis kortyokban iszogatunk belőle napközben, naponta 1-2 pohárral összesen.

A németek szerint köszvény ellen is jó a dióbél fogyasztása, mert purinmentes. És a vesének is jó, mert klórmentes.

Egy erdélyi, csíkszentdomokosi etnobotanikai vizsgálat szerint az összevágott dióbelet külsőleg is lehet használni, kelésre kell kötni.

Ez a módszer azonos az 1700-as évek oroszországi katonakórházainak gyakorlatával, ahol a sebek gyorsabb gyógyítása érdekében használtak dióbelet. Külsőleg.

Az orosz nép körében a dióbél külsődleges használatának gyakorlata máig él. Sebekre, kelésekre, daganatokra.

És azt mondják, álmatlanság ellen is jó dióbelet rágcsálni, reggel és este két-két dió belét, mert altató hatása van. Tessék kipróbálni!

Ha nem használ, akkor egy orvosi portál ajánlását próbáljuk ki: “30 gr dióbelet, 30 gr szezámmagot 60 gr megmosott, friss eperfalevéllel mozsárban összetörünk, a masszából 3 gr-os golyókat formálunk, és naponta két alkalommal 3-3 golyót fogyasztunk”.

Ha már az éjszakánál tartunk, jogos a kérdés, hogy mit csináljon az, aki éjszakánként izzadni szokott. A dióbél erre is gyógyszer. Mézzel kevert dióbelet egyen naponta 4-5 evőkanállal az ilyen személy – mondják az oroszok.

Az altató hatáshoz hasonlóan idegnyugtató hatást is bizonyítottak a dióbélre, ami a dióbélben levő B-vitamin hatása. Azt mondják, csökkenti a hisztériát is. Nem tudom, ki kéne próbálni.

Az viszont biztos, hogy a dióbél foszfortartalma javítja a memóriát, értékes magnézium-tartalma viszont stresszoldó hatású.

Mivel a dióbél az ember számára teljes értékű élelmiszernek tekinthető, rendszeres fogyasztása nyomán az egészség szemmel láthatóvá válik. Élettel telítődik a bőr és a haj is.

Valahol betegség a nem kielégítő nemi aktivitás is. A nemi vágyat és képességet is növeli a dióbél-fogyasztás. Orosz népi recept: Egy hónapon át igyunk meg egy pohár kecsketejet, sűrűn belekevert darált dióbéllel. És megfigyelhetjük az eredményt.

Mi mindent tud még a dió?

Csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát, jelentős mennyiségű omega-3 zsírsav és E-vitamin található benne – hogy csak néhányat említsünk számos gyógyhatású összetevői közül.

- Milyen ásványi anyagok találhatóak a dióban?
Jelentős mennyiségű káliumot (450mg), foszfort (380mg) és kalciumot (99mg) tartalmaz, de cink, réz, mangán, magnézium, nátrium, vas és szelén is található benne, igaz csak szerényebb mennyiségben.

- …és milyen vitaminok?
A dió magas A-vitamin, B1- és B6-vitamin, C-vitamin és K-vitamin tartalommal bír, ennek köszönhetően hatékony immunerősítő lehet az őszi-téli megfázásos időszakban is.

- Napi 30 gramm dió elfogyasztása segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is: az értékes összetevőkben gazdag csonthéjas csökkenti a koleszterinszintet (ezért egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után például kifejezetten ajánlott a diódesszert), emellett gátolja a vérrögképződést és javítja az érfalak rugalmasságát.

- A magas energiatartalom sem mindig hátrány…
Beteg gyermekek, legyengült szervezetű felnőttek számára kiváló erősítőszer, a benne található vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően valóságos energiabomba, amely természetes úton segíti a gyógyulást.

- Öröm az ürömben
A dió bár hizlal, azonban ennek a tulajdonságának természetes következménye, hogy egyúttal hatékonyan segíti a zsírban oldódó vitaminok szervezetben való felszívódását is.

- Omega-3 zsírsavban gazdag, a 2-es típusú cukorbetegség ellen is remek fegyver, kiváltképp a nők esetében.

- Antioxidánsainak köszönhetően a rákmegelőzésben is szerepet játszhat.

- Segíti az emésztést, jó szolgálatot tehet a gyomor- és bélhuruttal küszködő betegek tüneteinek enyhítésében.

A dióból sajtolt olaj igazi kuriózum, az egészséges és modern konyha egyik fontos alapanyaga. Erőteljes, markáns íze kiválóan ízesíti a salátákat, salátaszószokat, leveseket, mártásokat. Hamar avasodik, ezért ne tartogassuk sokáig. Linolsav-tartalmának köszönhetően védi immunrendszerünket, javítja a memóriát, és más tekintetben is jótékonyan hat az agyműködésre, egészségmegőrző és gombaölő hatású. Magas E-vitamintartalmának köszönhetően kiválóan ápolja bőrünket.

Hogyan tároljuk?
A levert diókat haladéktalanul össze kell gyűjteni és megtisztítani, mert a zöld héj fekete nedvet ereszt, és ez elcsúfítja a dió héját. Azokat a gyümölcsöket, amelyekről a burok nem akar leválni, nejlonzsákba rakjuk, és abban egy napig füllesztjük. Ezután a héj könnyen lebontható. Egy kiló héjas dióból fél kiló belet fejthetünk ki.

Termését a dióbelet szinte mindenki fogyasztja feltörve a kemény héját, sütemények tészták kedvelt adaléka, saláták duzzasztója de húsételek mellett is megtaláljuk. A dióbél tápanyagtartalma a legerősebb húsokéval megegyező, amellett, hogy még a fogyókúrázóknak is ajánlott napi két három szem fogyasztása, sokat ne együnk belőle, mert megtömi a zsírpárnákat.

Egy kis történelem:
Mi lehet Mithridatesz kincsesládájában? – Ezért felnyittatta, és abban diót talált. – És talált egy kézirattekercset Mithridatesz saját kézírásával, amelyben a dió gyógynövénykénti használatát írta le, mérgezés, fertőzés ellen. Eszerint minden reggel éhomra vegyünk magunkhoz két-három dió beléből, kevés jóminőségű aszalt fügéből, húsz rozmaring-levélből, két-három sószemcséből készült csemegét, amit összezúzással, töréssel, keveréssel állítunk elő. Ez meg fog védeni a mérgezésektől és a fertőzésektől.

Mithridateszt tekintik a legelső toxikológusnak, aki – írásos bizonyítékok szerint – sikeresen védekezett mérgezések ellen. Azóta nemcsak a toxikológusok tartják ősüknek, hanem a katonaorvosok is, mivel mindez hadjáratban történt.