ÍME, A TAVASZI HÓVIRÁGMEZŐ LENYŰGÖZŐ SZÉPSÉGE! KÉPGALÉRIÁVAL!

A tavasz első és talán legszebb virága a hóvirág, amely a még élettelen egyhangú erdő talaján, mint valami hófehér szőnyeg terül el.

Az Alcsútdobozi Arborétumban minden kertbarát megtekintheti a több mint kéthektáros fantasztikus látványt nyújtó hóvirágmezőt, amely február végén és március elején nyílik, időjárástól függően.

Hét hóvirágfaj huszonnégy fajtája nyílik a hatalmas területen, a látvány meghatározásához nem tudnánk megfelelő szavakat használni, de az biztos, a természet kedvelők számára lenyűgöző!

Alcsútdoboz határában fekszik az arborétum, amely a „hóvirágünnep” idején szinte zarándokhellyé válik. A hóvirágokat az arborétum munkatársai évek óta gondozzák, ezért vált mára ilyen különleges, sok fajt magába ölelő mezővé. A hóvirágok közül mára talán a kis-ázsiai hóvirág a legjelentősebb, de képviselteti magát a hazánkban honos kikeleti hóvirág is.

A parkban több helyen felbukkan még a hóvirág, az áttelepítések és a tervezett fejlesztések miatt. A legszebb azonban a kerítés és a patak közötti ösvényt körülölelő hatalmas hóvirágmező, mely sétánk során bizony felejthetetlen látványt nyújt. Azért ne felejtsük el, a hóvirág védett és veszélyeztetett, a virág és a hagyma is. Hóvirágot szedni mindenhol tilos!

Bár az idő még kissé csípős, hideg és szeles volt, a napsütés már a tavasz üzenetét közvetítette felénk, és ennek az egyik legszebb jele, a hóvirágok lenyűgöző virágai voltak!

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban.

A mediterrán hóvirágmező az arborétumban több mint 2 és fél hektáron terül el. A kora tavasszal nyíló hóvirágok között, 7 hóvirágfaj, 24 fajtája tekinthető meg Magyarország legeredetibb angolparkjában.

A hóvirág 2005 óta védett növény, természetvédelmi eszmei értéke 10. 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

A hóvirágmező első példányát az 1800-as évek végén telepítette József nádor által alapított alcsútdobozi birtok kertészei, majd újabb és újabb fajtákkal gyarapították.

 Az ország legnagyobb,  egybefüggő hóvirágszőnyege várja kirándulóit, a több mint 40 hektáros egykori főhercegi kertben!

Néhány fajtái:

- Levantei hóvirág (Levantean Snowdrops) levelei sötétzöldek, eleinte szárölelők, majd megnyúlva csónakosak. Amikor kifejlődnek enyhén kiszélesedők, 1-3 cm szélesek, többnyire felállóak, de egy-két levél a talajra ívesen visszahajló is lehet. Virágai nagyok, a belső lepellevél résznek a külső felén zöld foltokat találhatunk az alapi és a csúcsi részén.

Természetes elterjedési területe a Földközi-tenger keleti partján, Levante hegyvidékei: Jordánia, Libanon, Szíria, Izrael, Törökország.

- Kikeleti hóvirág (Kleine Schneeglöckchen / Common Snowdrop) közismert, téli viráguk törékeny eleganciája a kitartást és a reményt jelképezi.

Hagymás, élő növény, 10-20 centiméter magas szárán csupán egy bókoló virágot hordoz.

A két tőállású, kékeszöld levél szálas, 0,5-1cm széles. Az alaptípus külső lepellevelei fehérek, a belsőknek csak a csúcsa zöld. Nagyobb állományaiban már megjelennek a különféle színváltozatok, vagy az eltérő virágfelépítés.

Több száz kertészeti változata alakult ki az évszázadok során. A kikeleti hóvirág Közép- és Délkelet- Európa üde erdőterületein honos.

- Krími vagy redőslevelű hóvirág (Gefaltetes Schneeglöckchen / Pleated / Crimean Snowdrop) leveleinek szélei hátragöngyölődtek, igen változatos megjelenésüek lehetnek.

Amikor kifejlődnek 1-2 cm szélesek és a levél színe szürkés-zöld, zöld.

Nagy virágai 20-30 cm-es száron pompáznak. Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöld foltosak.

A bizánci hóvirág nevü alfaj esetében a belső lepellevél töve is zöld, összekapcsolódhat X alalkúvá, vagy egész hosszabb zölddel.

A krími vagy redőslevelű hóvirág Dél- Ukrajnából, a Krímiből és a romániai Dobrudzsából származik, míg a bizá