Ismerjük meg!
A keresztesvirágúak családjának zsázsa nemzetségébe tartozó kerti zsázsa (Lepidium sativum) Európa-szerte ismert, termesztett, étkezésre is felhasznált növény. Számtalan néven szerepel a népnyelvben és a kertészeti irodalomban (például: salátatorma, vadmustár, szépítőfű, kányafű, kerti tormafű, kerti rézsuka, kis zsázsafű). Előfordul, hogy zsázsa néven összekeverik más hasonló növénnyel, például a vízitormával (Nastutium officiale). A hazánkban is honos kerti zsázsa az angol garden cress, a német Kresse, az orosz kressz-szalát, az olasz crescione, a szlovák zerucha siata néven ismert növénynek felel meg. Eurázsia déli, illetve Afrika északi részein az emberi történelem kezdete óta ismerték, fogyasztották mint salátának való, illetve fűszer- és főzeléknövényt. Néhány ókori szerző tanúsága szerint a rómaiak afrodiziákumként, a nemi gerjedelmet elősegítő szerként tartották számon, ami nem igazolható ugyan, de annyi bizonyos, hogy a népi gyógyászatban a későbbiekben is általános erősítő, vértisztító, vérképző, légzőszervi hurutcsökkentő hatást tulajdonítottak neki.
Miért jó?A kerti zsázsa meglehetősen igénytelen, egyszerűen termeszthető. Akár lakásban is hajtatható, a vetés után néhány nappal már kikelnek a kis hajtások, és 6-8 cm-esre nőve, körülbelül két hét alatt már "szüretelhetők". Így különösen abban az időszakban érdemes foglalkozni vele, amikor a téli hónapokban vagy tavasz elején már nagyon vágyunk valami friss zöldségfélére és a szervezetünknek is sürgős szüksége van vitamin-utánpótlásra. A friss levelek íze kellemes, enyhén csípős, kicsit a mustárra vagy a tormára emlékeztet (nem véletlenül kapta a népnyelvben az ezekkel rokon neveket), ami a benne lévő mustárolaj-glükozidának, a glükotropeolinnek köszönhető. A növény baktériumölő, ún. fitoncid anyagot is tartalmaz. Jelentős C-vitamin tartalmán (30 mg/100 g) kívül karotint, B-vitaminokat továbbá jelentős mennyiségben különböző ásványi sókat, elsősorban káliumot, kalciumot, foszfort, nátriumot, jódot és vasat tartalmaz.
Hogyan fogyasszuk?
A zsázsa 5-6 cm-es hajtásait, tehát a szikleveleit illetve a legelőször megjelenő 2-3 levélkéjét fogyasztjuk nyersen, salátákba, szendvicsek ízesítőjeként, és párolt húsok, zöldségek mellé. Mártás, leves is készíthető belőle. Teának is főzik. A teljesen kifejlődött növény levelei már élvezhetetlenek, rágóssá válnak. A HáziPatika receptgyűjteményét egyik olvasónk az általa készített
zsázsasaláta receptjével gazdagította.
Tippek-tanácsokKertészkedőknek nemcsak étkezési célokra érdemes foglalkozniuk zsázsa telepítésével, hanem azért is, mert köztesnövényként ültetve biológiai védelmet biztosít más haszonnövényeknek, például a gyümölcsfáknak levéltetvek ellen, illetve a káposzta- és a salátaféléknek a csigák kártétele ellen. Dísznövénynek is termesztik, szárítva virágkötéshez használják. Mivel gyorsan kikel, ezért sorjelzésre is alkalmas, például a sokkal lassabban növő petrezselyemmel együtt vetve. Mire az kikel, a zsázsa már le is szedhető. Mélyhűtőbe téve bármikor felhasználható.
Érdekesség
A kerti zsázsa különlegessége, hogy a zöldségfélék közül ennek van a legrövidebb tenyészideje, elvetés után néhány nappal már látszik a munkánk eredménye, és akár háromhetente újra telepíthető. Dr. Bálint György kertész szakértő, szaktanácsadó ezért különösen ajánlja azoknak, akik nem rendelkeznek kerttel, hiszen akár egy tálban, itatóspapíron is nevelhető. Arra is remekül alkalmas, hogy gyerekeknek ennek nevelésén keresztül bemutassuk egy növény életfolyamatait, bevezessük őket a kertészkedés csodájába.
Forrás: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/kerti_zsazsa_kar_kihagyni/20070406133305
Kapcsolódó hírek:
Divatos lett hazánkban is az édesburgonya.
Mángold:a spárga és a spenót vetélytársa.
Mi a titka a mindig üde fűszerkertnek?
Újhagyma nem csak tavasztól őszig.