Hagyományos kínai gyógyszerészet- 1:                    Termőhely és begyűjtés 

Kína nagy területen való elhelyezkedése révén változatos éghajlattal rendelkezik. Míg északon hideg, addig délen trópusi, szubtrópusi éghajlatú. Ezen kívül hazánkhoz hasonlóan mérsékelt éghajlattal is rendelkezik.

Kína körülbelül akkora, mint Európa és Észak-Afrika együtt.  A gyógynövénygyűjtésnek a nagy területi és éghajlati viszonyok különbözősége miatt óriási jelentősége van. Más-más gyógynövény más-más területen terem a legjobban, hatóanyagtartalma ezért magasabb lesz az adott helyen felnőve, mint máshol termesztve. Például ilyen az északkeleten termesztett ginseng, a rehmania, mely Henan tartományban a legmagasabb a belértékű. A citrushéj-mandarinhéj pedig Kanton tartományban a legjobb.  A hagyományos kínai orvosok úgy találták, hogy az akupunktúra a szervezet kétirányú szabályzómódszerének tekinthető. A szervezetet arra vezeti, amerre kell. Például a bélperisztatikát fokozza székelés után 1-3-6 órával, egyre fokozottabban. A gyógynövényekre másként tekintettek, mivel ezt bevisszük a szervezetbe. Tapasztalataik és kutatásaik alapján a gyógynövények a yin-yang állapotot viszik valamerre. Amelyik gyógynövény yinebb az embernél az yin irányba, amelyik yangabb az embernél az yang irányba visz. A begyűjtés során a következő részeket szedik össze:-         növényi alapanyagot-         egész növényt-         levelet-         virágot, virágport-         gyümölcsöt, magot-         gyökeret, gyökértörzset-         fakérget, gyökérkérget-         állati eredetű anyagot-         ásványi eredetű anyagot A begyűjtés után az előbbiek feldolgozásra kerülnek. Erre azért kerül sor, hogy módosíthatóak legyenek a bennük lévő alapanyagok. A feldolgozási eljárások céljai:-         egyszerű tisztítás-         konyhakész állapot létrehozása, lefőzésre kész-         leszárítás napon vagy árnyékban-         kellemetlen ízek, szagok eltávolítása, szagtalanítás, íztelenítés-         mellékhatás csökkentés-         hatás fokozása-         hatás változtatása-         meridián csatornába irányítás  Termőhely és begyűjtés

Az előkészítési eljárások szintén módosítják az egyes gyógynövények hatásait.

Megkülönböztetünk:

-         tisztítást, darabolást

-         áztatást, sósvizes áztatást, öblítést, lágyítást

-         pirítást, hevítést, mely általában wokban történik. Ennek az eljárásnak három változata van:

- sárgára pirítás: a növény külseje sárgára pirul, enyhíti a gyógyhatást, mellékhatást

- sötétre pirítás: enyhíti a gyógyhatást, mellékhatást

-szenesre pirítás: külseje fekete lesz, belseje sárgásbarna. Ez vérzéscsillapító hatással ruházza fel ez az eljárás a gyógynövényeket. Például a véres hasmenést csökkenti.

-         nedvvel való pirítást, sütést. Ekkor segédanyaggal pirítunk, ilyen a méz, az alkohol, az ecet, a gyömbér, a só, a sós víz. Például száraz köhögésnél, a mézzel való pirítás nedvesíti a tüdőt. Nedves köhögésre tilos mézet használni.

  Gyógyszertermészet elmélet: 

A gyógynövényeket az öt elem elmélethez is kapcsolják, illetve megfigyelték, hogy mely gyógynövény milyen hatást fejt ki. Természetesen kóstolás alapján is kategórizálták ezeket.

1.      Hűvös, hideg, meleg, forró:

A hideg természetű gyógyszer levezeti a tüzet, tisztítja a mérget (szélsőséges állapot).

A meleg gyógynövény erősíti a yangot, melegíti a csatornákat.

Ha tovább finomítjuk a kategóriákat van nagyon hideg, nagyon forró, enyhén hűvös és enyhén meleg kategória.

A gyömbér forró természetű, hideg állapotokon segít.

Forró állapotokhoz gipszkristályt használhatunk, mely nagyon hideg természetű.

2.      Csípős, keserű, édes, savanyú, sós:

Mindegyik más-más hatással bír.

a.      Csípős: mozgat és szétszór: qi és vérpangást old. Kifelé szór, izzasztó hatású.

b.      Édes: pótol, harmonizál, enyhít: ha qi vagy yin hiányos a szervezet édes vízzel pótolhatok. A ginseng az eredeti qi-t pótolja. A rehmania pótolja a yint és vért.

Enyhít qi feszességet, görcsös állapotokat, fájdalmat.

c.      Savanyú: összehúz, behúz: ha például a tüdő qi gyenge és szétszóródik savanyúval összehúzhatjuk. Ezt a hatást használhatjuk vizeletvesztéskor, qi hiányos állapotban, valamint nőgyógyászati qi hiányos állapotban. Táplálja a nedveket.

d.      Keserű levezet, szárít, keményít: a fellángoló tüzet levezeti, tisztítja a hőt, feltörőt levezeti (hányás, köhögés). Székrekedésnél átjárhatóvá teszi a beleket. Szilárdítja a yint. Hiányos tűznél, üres tűznél használható.

e.      Sós: levezet és lágyít. A sós íz nedvesíti a beleket, székletet. Lágyítja a csomókat és duzzanatokat. Feltörő tűzet levezeti, nyálkát és keményet oldja. A sós a vesébe hatol.

3.      Semleges íz: kiszivárogtat és könnyít. A felgyülemlett vizeket és nedves ártót kivezeti vizeletretenciónál, oedémánál.

4.      Fanyar íz: a savanyú kategóriája. Összehúz, de nem táplálja a nedveket.

A gyógynövényeknek és gyógytermékeknek felemelkedő, lefelé menő, kifelé lebegő és befelé süllyedő hatása van hasonlóan a qi mechanizmus alapvető irányaihoz.

Folytatás itt:

http://wudangshanhu.5mp.eu/web.php?a=wudangshanhu&o=_1WknebBGL

Keressétek az oldalon ezt a linket:

A Hagyományos kínai gyógyszerészet, részletek Dr Yu Funian blogjából. Kattints a linkre!( Ilyen leírás Magyarországon, magyarul még sosem jelent meg! )

!

Szép napot minden kedves olvasónak!