133 új pályázatot fognak meghirdetni még idén – jelentette be Lázár János, hozzátéve az idei évnek még egyenlően fontos feladata az előző pályázati ciklus pénzeinek lehívása. Véleménye szerint bár pénz lesz, a kérdés, hogy a kkv-kban van-e elég ötlet és képesség, hogy elköltsék azt.

Nem kiosztani, hanem befektetni kell az uniós forrásokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, aki a Portfolió Uniós Források 2015 konferenciáján tartott nyitóbeszédet. Szerinte a kohéziós források szabályrendszerét is a nemzeti érdekekhez kell igazítani, mert a korábbiakban „sodródtunk”. Az EU diktátumai nem feltétlenül ugyanazok, mint az ország érdeke, ezért szükséges az unióss jogot és szabályokat magunk számára lefordítani, így biztosítható a jó működés, a pénzek jó szabályozása – vélte a miniszter.

Korábban is befektetni kellett volna ezeket a pénzeket, az államnak nem csak „lebonyolító” szerepe van, ennek a pénznek célja van, az állam feladata, hogy ez megvalósuljon, tehát szükség van az állam szabályozására. A bróker botrányok is mutatják, hogy nem kell félni az állam szabályozásától, az államnak komoly szerepe van a források hasznosulásában, nem lehet egyszerűen csak eljuttatni a cégekhez – tette hozzá.

A Partnerségi Megállapodással 12.000 milliárdos forrást bocsátottak a rendelkezésünkre, ami az elmúlt 25 év talán legfontosabb fejlesztési lehetősége – mondta a miniszter, melynek teljes egészében a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia. A három cél Magyarország belső megerősítése, a régión belüli vezető szerepünk visszaszerzése és a versenyképesség javítása. “Ezeket a célokat kell szem előtt tartani akkor is, ha a Bizottság céljai konkrétan megjelölik, hogy mire használhatóak a cél, „mindig van mozgástér, ne becsüljük alá magunkat”- mondta a miniszter. Egyelőre két feladat zajlik párhuzamosan: a 2007-2013-as időszak lezárása, és az új ciklus elindítása.

Kármentés zajlik

Az első esetében a veszteségek csökkentésére, a források megtartására koncentrálnak, a legfontosabb elkerülni az esetleges visszafizetéseket. Lázár elismerte, ez egyértelműen kármentés és szégyennek nevezte, hogy 2015-ben még pályázatokat írunk ki az előző ciklusból. Most a legfontosabb feladat a forrásvesztés elkerülése, nem annak vizsgálata, hogy ez a maradék hogyan hasznosul – mondta.

Bár kármentésről van szó, az eredményekkel egyelőre elégedett. Mint mondta, mostanra stabilizálódott a rendszer, és bár korábban úgy tűnt, hogy nem tudjuk lehívni a pénzeket és visszafizetési kötelezettség lesz, ehhez képest ma Lengyelország után a második helyen vagyunk a régióban, 80 százalékban képesek voltunk lehívni az összeget. 7200 milliárd forint már itt van, és ennek kifizetése 75-80 százalékban meg is történt – mondta a miniszter. Ugyanakkor elismerte, még sok a tennivaló, hogy valóban ne kelljen visszafizetnünk, ezért a kapacitások jelentős részét ez köti le. 2763 milliárd forintot kell kifizetni ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen egy fillért sem abból, ami 2007-ben rendelkezésre állt. Természetesen a pénzek hasznosulásának áttekintése és elemzése nagyon fontos, de a gyakorlat szerint ha jól tervezik a kifizetést, akkor 70 százalék hasznosul, míg ha csak hasra ütve fizetnek, 65 százalék – tehát ha csak öntjük a pénzt, az is ér valamit. (Egymilliárd alatt nem lesz pályázat.)

A miniszter szerint túlságosan sok pénz ment el infrastruktúra fejlesztésre az előző pályázati ciklusban, aminek eredménye, hogy az ország infrastruktúrája közelebb van az uniós átlaghoz. A kérdés, hogy ez milyen hatást ér el a társadalomban, ami hosszabb elemzést igényel.

A kormány álláspontja szerint viszont a most a következő ciklusban nem az infrastruktúrafejlesztés lesz a legfontosabb feladat. A forrásokat át kell strukturálni, hogy azokat a vállalkozások kapják – mondta Lázár.

A cél, hogy 60 százalékban a magyar kkv szektor legyen a pénzek felhasználásának területe. 40 százalék jut a humán és reálinfrastruktúra fejlesztésére. Forrás tehát lesz, ráadásul az Európai Bizottság döntése miatt ebből a nagyvállalatok nagyjából ki vannak zárva.

Lázár szerint kérdés viszont, hogy mennyire lesznek képesek ezeket felhasználni a kkv-k. Mint mondta, az előző pályázati ciklusban eddig  43.000 vállalkozást 1620 milliárd forint értékben sikerült támogatásban részesíteni. Ehhez képest most 12.000 milliárdnyi forrás 60% vár rájuk. Nagy kérdés, hogy van-e elég innovativitás, ötlet és képesség, hogy ezt elköltsék. Szerinte nem állunk ebben biztos lábakon. „Lássuk meg, mire képes és alkalmas a magyar kkv szektor” – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Pályázati dömping még idén

Az Operatív Programok elfogadása jobban áll, mint ahogy várták. “Könnyebben ment a tárgyalás, mint gondoltuk, egyelőre három program vár még elfogadásra, de ezekről is lezárult a tárgyalás.  Ez után nincs akadálya, hogy elinduljanak a pályázatok. A fejlesztési ciklus első harmadában 2015-2018 között megpróbálnak minél többet kiírni, csak 2015-re 133 pályázati felhívással számolnak, összesen 2681 milliárd forint értékben” – vélekedett a miniszter.

Idén tehát az előző ciklus kifizetései biztosítják majd, hogy ne lassuljon a gazdaság, sőt, még 2016 első felében is lesznek kifizetések, az év nyarára pedig már jelentkezni fog az új ciklusból kifizetett pénztömeg a gazdasági teljesítményekben.

Lázár szerint viszont még bőven van mit gondolkodni azon, hogy pontosan mire költsük el ezt a pénzt. Mint mondta, az OP-k rendben vannak, a társadalmi egyeztetés megvolt, az irányok tiszták. A kérdés, hogy ez hogyan valósul meg mikroszinten. Értelmes dolgokra kerülnek-e kiírásra a pályázatok, amelyek egybe esnek a vállalkozások igényeivel. Tehát az EU elvárásokat kell egy platformra hozni a magyar vállalkozások és a magyar kormány céljaival.

Negatív tanulságok

2007-2013 között a célok bizonytalanok és konformisták voltak, nem esetek egybe az érdekekkel. Az érdekérvényesítés hiányzott, nem volt meg a megfelelő háttér. Kijelentette, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy tévedés volt, növelte a súrlódási veszteségeket, növelte a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát. (Az új pályázati rendszerről korábban Csepreghy Nándor beszélt lapunknak.)

A siker egyik feltétele, hogy ez az intézményrendszer hogyan megtörhető – vélte a miniszter. A megoldás, hogy a kifizetéseket vissza kell helyezni az államapparátusba. Még ez is jobb, mint a kiszervezés akkor is, ha az állam iránti bizalom alacsonyabb. Ha a kifizetések a világos minisztériumi struktúrába integrálódnak, van érte felelős miniszter, az egyértelműbb, tisztább és ellenőrizhetőbb rendszert jelent véleménye szerint. Egyrészt azért, mert lehet tudni, hogy hol kell lobbizni, nincs kiszervezve a folyamat egy holt térbe. Hogy hogyan változott a pályázatok kiírásának és beadásának rendje az új ciklusra, arról itt olvashat bővebben.

A hatékonyabb felhasználáshoz fontos feladat a bürokrácia csökkentés három területen.

     1. Eu-s pénzek lehívása körüli bürokrácia csökkentése. Az élet működését érdemben eldöntő kérdés, hogy hogyan lehet a megnyert pályázatok után a pénzekhez hozzájutni. Pl. az előlegek lehívásának garanciális rendszere túl nagy teher. Az előleg érdekében nagyobb bankgaranciát kell letenni, mint maga az előleg, az a kkv-k szempontjából a valóságban nem működtethető.  Aki adónyilatkozat alapján rendben van, attól ezt nem kérik ezután. Korábban a bizalomból és nem a gyanakvásból indultunk ki – mondta a miniszter, az egész rendszer bizalmatlanságra, megregulázásra van felépítve, ami hozzájárul ahhoz, hogy most hogy állunk.

2. Adórendszer változása: új adórendelet, új adótörvény kell, amely újraszabályozza az eljárási rendet

3. Építésügy, közigazgatás: az állam hatósági szerepében kell, hogy változzon a bürokrácia.

Ne a „szoft” dolgokra menjen a pénz

Lázárt bár elismerte, hogy fontos csoport azoké, akik segítettek eljuttatni a pénzeket a vállalkozásokhoz, nagy szerepük van abban, hogy ennyi pénzt le tudtunk hívni és van hozzáadott érték a részükről, ennek ellenére fontosnak tartja a tanácsadói szektor megnyirbálását.

Véleménye szerint az államnak saját apparátussal kell rendelkeznie, jól megfizetett tisztviselői gárdára van szükség, akik a nemzeti érdekeket képviselik a források lehívásában és kiosztásában. Mint mondta, nem normális dolog, hogy ha valaki nyer 100 forintot, akkor a járulékos dolgokra, „szoft világra” el lehetett költeni a pénz majdnem felét.

A mostani majd 50 százalékról 20 százalék alá kell szorítani az előkészítés és megvalósítás költségeit. Mint mondta, az előkészítés közvetlen költségei elérték a 23-25 százalékot a tervek szerint ez most nem lehet magasabb 7 százaléknál, a közvetett költségek felső határa 5,5 százalék, az ingatlanbeszerzésé 2 százalék, míg a rezsiköltség 1 százalék alatt kell, hogy maradjon. Ez nagyon szűk keret, hisz alig 15 százaléknál járunk. Lehet még tárgyalni a pontos számokról, de a korábbi szint biztos nem fog menni – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, korlátozni fogják a kiszervezés lehetőségét, az államnak saját megvalósítási képességgel kell rendelkeznie.