1 hónapja | Hadarits Gabriella | 6 hozzászólás
Mi is az igazság a parlagfűvel kapcsolatban?



Egy cikk az internetről:


Szilveszter napján azzal a kívánsággal a zsebünkben indultunk útnak a zalai dombok közti világvége felé, latyakban és tavaszi napsütésben, hogy mindenáron, a föld alól is parlagfüvet kéne beszereznünk. Mert a kórházban fekvő súlyos beteg barátnő erre esküszik. Természetgyógyásza tanácsolta: mint a petrezselymet, ezt kellene finoman a kenyérre szórni, úgy rágcsálni. Azt mondja, ez a gyom szinte már csoda, a legjobb gyógyszer!

Szóval honnan szerezzünk télen parlagfüvet?
Augusztus végén, ha tudtuk volna, hogy ez az ádáz, százszor is kiátkozott gyomnövény (alias Ambrosia artemisiifolia) bármire is jó, kazalszám gyűjthettük volna. De nem tudtuk. Télen ez nehezebb ügy. Mondhatnánk lehetetlen, főként, hogy botanikai ismereteink végesek. Hiába kutattuk át a természet legbujább rengetegét, egy árva zöldellő kórót nem találtunk. Kertész barátunk csak legyintett a különös kívánságra: lehetetlen küldetés ez, legalábbis január elején. (A növény – olvashatjuk a wikipédián is, magról szaporodik, és egynyári. Ősszel a magok beérése után elpusztul. A friss termés nem kel ki a tavasz beköszönte előtt. A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész, csak a felmelegedésre vár.)
De tényleg ez a leghasznosabb gyógynövény?
Mi is felhívtunk barátnőnk belgyógyász-természetgyógyászát, aki megerősítette a hírt: valóban esküszik rá, hogy a parlagfűnél nincs jobb természetes orvosság. Csak mértékkel, keveset szabad belőle fogyasztani, jól összevágva, naponta épp csak egy csipetnyit. Tanácsolta, ha többet szeretnénk megtudni a parlagfűről, bogarásszuk át a netet, mert ennek már komoly szakirodalma van.
Nekiláttunk hát bogarászni: angol nyelvterületen kezdtük, a parlagfűnek tényleg komoly szakirodalma van, noha nem a gyógyászati célra történő felhasználásának, hanem az irtásának, és az allergia elleni védekezésnek. Gyógyhatásairól angol nyelven nem találok cikket.
Ősmagyar csoda lett a parlagfűből
Aztán megvilágosodom: a magyarok szövetsége honlapján találok egy hosszas írást, aminek különböző olvasataiba másutt is belebotlok. Ebben az áll, hogy Lajos Atya, a lazarista missziós pap, a magyar újkori természetgyógyászat úttörője volt az, aki magyar nyelvterületen először hirdette a parlagfű hasznosságát. Ez az írást aztán több változatban is megtalálom a neten.
Egy helyütt, Dr. Ágfelhalmy Botond honlapján ezt találom róla: „Sokoldalúságát bizonyítja az a tény is, hogy nemcsak finom és üdítő „férjszelídítő” tea, hanem gyors és hatékony hajnövesztő csodaszerként is egyre ismertebb a gyógyítók körében. A kutyatulajdonosoknak örömteli hír, hogy kis kedvencük szőre a parlag-csodaszer hatására gyönyörű fényes lesz…. Nagy mennyiségben tartalmaz B37 vitamint, és a kevésbé ismert P2 vitamint. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket.”
Aztán amikor ezt olvasom: „Dr. Ágfelhalmy Botond őshon kutató, aki az Ob vidékén egy pár családból álló kis manysi faluban találkozott a megváltó elixírrel.” – hmm… hát erősen felülkerekedik bennem a kételkedés.

Mi az igazság?
Mielőtt a legújabb divathullámokra felülve nekiállunk parlagfüvet vacsorálni, azért nem árt az óvatosság, de kinek higgyünk? Miközben vadul küzdünk a parlagfű-mentes Magyarországért, aközben lehet – hallgatva a természetgyógyászra -, tényleg a leghatásosabb rák-gyógyszert írtjuk nyaranta a lábunk alatt? Vagy badarság az egész?
Én egyelőre kételkedem, de lehet, idén nyáron kipróbálom. Eddig még nem voltam allergiás…
11 Hozzászólás to “Parlagfű, mint csodaszer?
Exner Tamás:
2012. január 6. péntek at 14:04
A józan ész védelmében
Jó ideje kering az interneten egy Weixl-Várhegyi úr által kreált, számos hibát és logikátlanságot tartalmazó írás a parlagfű védelmében, amelyet különösen a hiányos ökológiai háttérrel rendelkező szélsőjobbos és ezotérikus, humánzöld hívek kritikátlanul másolnak át fórumról fórumra. Kezdjük a növénytani alapokkal:
„A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz… Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az.“
Az ürömlevelű parlagfű neve Ambrosia artemisiifolia (középen dupla i-vel), míg a hármaslevelű parlagfűre legfeljebb idegen nyelven mondják, hogy gaz, mert hazánkban nem fordul elő. A haszonnövények között is vannak gyomosító növények (pl. akác, cirok), míg a gyomnövények jelentős része emberi táplálkozásra alkalmas, csak nem túl jó ízű. A két kategória nem zárja ki egymást. Ürömfélék családja nincsen, csak Őszirózsafélék (fészekvirágzatúak) családja.
„Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény. Lajos Atya védelmébe vette, és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt.“
Nagyon régiek nem lehettek Lajos Atya által olvasott gyógynövénykönyvek, mivel a parlagfű állandó európai megtelepedése az első világháború idejére tehető. Ugyanezen oknál fogva igen kétes az ambrózia illatot a parlagfűvel összefüggésbe hozni. Az ambrosia szó görögül a halhatatlanságra utal, amelyet a növény inkább a kiirthatatlansága miatt kapott. Itt érdekes lenne megemlíteni a hivatkozott irodalmat, valamint azt is, hogy mely vitaminból tartalmaz a növény az átlagosnál jelentősebb mennyiséget. Tény az, hogy az állatok a legelését kifejezetten kerülik, ha már nincsen jobb falat, akkor a kecskék kényszerből megeszik.
„Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét.“
Fogas kérdés, hogy a derék franciák miért nem vitték haza ezt a remek titkot és magát a növényt? Talán már ők is rosszul voltak tőle? Az biztos, hogy az európai őshazában is megvoltak az „intelligens“, azaz pionír növények, amelyeket a parlagfűvel szemben még az őshonos állatvilág is hasznosítani tudott, ezért ilyen káros importra semmi szükség nem volt.
„A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken.“
Itt már a számok tekintetében is elszalad a szerző fantáziája. A hasonlat pedig sántít: aki allergiás a tejre, az megteheti, hogy nem iszik tejet, aki viszont a parlagfű-pollenre az ne lélegezzen?
„10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak.“
Dobogókőn, mint jól erdősült dombvidéken köztudottan jóval alacsonyabb a pollenterhelés, mint a bolygatott talajú agglomerációban. Ha szegény gyerekek más szennyezett levegőjű európai városba (pl. Athénbe vagy Madridba) érkeztek volna, akkor nem jelentkeztek volna rajtuk a leírt tünetek. A parlagfű mértéktelen elszaporodása miatt nyár végén sokszorosára nőtt ülepedő por koncentráció ugyanúgy légszennyezés, mint más káros részecskék jelenléte.
Ezután egy hosszas, a modern orvostudománnyal szemben a természetgyógyászat mellett lándzsát törő értekezés olvasható, amelynek elfogadása nézőpont és hit kérdése. Azonban bármely szerről kijelenteni, hogy minden betegséget gyógyít (beleértve a rákot is) közveszélyes népbutítás:
„Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.“
Ugye mindannyian nap mint nap látjuk az egyre gazdagodó zöldporárusokat, ahogy ecsettel a kezükben szedegetik az útszélen a pollent, amelyet a növekvő fogyasztóseregnek aranyáron kínálnak minden bel- és külföldi piacon? Ha mégsem, akkor elgondolkozhatunk a fentiek valóságtartalmán!
A fenti kételyek megfogalmazásával nem akarok senkit lebeszélni e növény fogyasztásáról, de még ha tízezer ember naponta megenne egy-egy teljes tövet, akkor is bőven elegendő lenne belőle országosan 2-3 hektárnyi, amelyet a társadalommal való békés együttélés érdekében célszerű zárt üvegházban termelni.
Jelenleg Magyarország a világ parlagfűvel legfertőzöttebb országa. A növény több mint félmillió hektáron tömeges, igen jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak, az egészségügynek, az idegenforgalomnak és a teljes magyar gazdaságnak.
Válasz
aszkund:
2012. január 8. vasárnap at 13:22
Nagy érdeklődéssel olvastam Exner Tamás Úrnak a, parlagfű fogyasztásával kapcsolatos, recenzióját.
Elsősorban természetesen azért, mert több mint egy éve, már magam is parlagfű fogyasztó vagyok, de nagyon érdekelt az, hogy milyen plusz információkat ismerhetek majd meg a témával kapcsolatban. Kétszer olvastam el (nagyon alaposan) a cikket, de sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy eddigi ismereteimet meghaladó, kibővítő, esetleg tudományosan is alátámasztott tényeket ez az írás sem tartalmaz. Volt olyan megállapítása amivel teljes mértékben egyetértek ( pl: “Azonban bármely szerről kijelenteni, hogy minden betegséget gyógyít (beleértve a rákot is) közveszélyes népbutítás”), de a cikk nagy része a Weixl-Várhegyi Úrnak a neten fent lévő írását próbálja bekezdésenként cáfolni úgy, hogy nincsenek tapasztalati tények Exner Úr birtokában sem, mert nem említ ilyet egyet sem.
Új információkat számomra az első (“Parlagfű mint csodaszer?) cikk tartalmazott, nevezetesen, hogy a parlagfű nagy mennyiségben tartalmaz P2 és B37 vitaminokat, persze a kijelentés valóság tartalma szerintem még nem bizonyított.
Ugyanilyen tudományos bizonyításra vár az az általam már korábban és máshol olvasott kijelentés is, hogy a parlagfű azon ritka növények közül való, amely bonyolult kelátos kötések révén képes kivonni a talajból az indium nevű fémet.
Mindezek ellenére persze elgondolkodtató, hogy az allergia homeopatiás szerének a neve Ambrosia és ennek a szernek az alapanyagát a parlagfűből nyerik ki, igaz viszont az is, hogy a homeopatia nagyon nagyon leegyszerűsített lényege: hasonlót a hasonlóval.
Én megszárítva és lisztfinomságú porrá őrölve fogyasztom a nagyrészt júliusban, még virágzás előtt begyűjtött, zsenge leveleit a növénynek.
Az elmúlt másfél év tapasztalata alapján kétnaponta fogyasztok belőle reggeli előtt, vagy közben egy nem púpozott mokkás kanálnyi mennyiséget.Kicsit keserűnek találom, éppen ezért mindig valamivel (szelet felvágott,lekvár, stb) együtt fogyasztom.
Tekintettel arra, hogy már öreg ember vagyok, én úgy érzékelem, hogy terhelhetőbb, nagyobb erőkifejtésre is alkalmasabb vagyok mint a növény fogyasztása előtt.
Mindezeket azért írtam le, hogy azok számára akik esetleg érdeklődnek a növény fogyasztásával kapcsolatban, legyenek tapasztalati tények is, beleértve természetesen annak a kockázatát is, hogy a növény fogyasztása miatt talán elfogult lehetek.
Válasz
Kaptunk parlagfüvet – Most teszteljük | (Sz)helyi Lányok:
2012. január 11. szerda at 13:58
[...] « Parlagfű, mint csodaszer? – Nincs valakinek egy levele próbaképpen? window.fbAsyncInit = function() { FB.init({appId: null, status: true, cookie: true, xfbml: [...]
Válasz
bikkkfa:
2012. június 29. péntek at 05:27
Sziasztok Tesztelők!
Adjátok közre légyszi az eredményt, ha újra beléptek ide!!! Köszi!
Válasz
Konni:
2012. október 9. kedd at 09:55
Nekem is van tapasztalatom ami pozitív!!!
A kutyám rákos lett, kétszer műtötték.Egy speciális vizet kellett fogyasztania aminek az ára 10ezer forint volt, másfél literről beszélünk.Amit a kutyám hígított formában 10 nap alatt megivott.
Találkoztam a nagynénémmel és érdeklődött a kutyánk hogyléte felől.Én mondta sajnos nem javul, megint nő a daganat, de nem állunk valami jól anyagilag így a vizet nem tudom megtudjuk- e venni neki ami a gyógyulásához szükséges.Erre Ő mondta, hogy én kis buta miért nem főzök neki parlagfű teát, ennél olcsóbb gyógyszert nem tudok ” venni “sehol.3 hónapja főzöm a teát a kutyámnak, az állatorvos már lemondott róla, 2 hetet adott neki, már többször nem műti.Nem egy ölebről beszélünk, hanem egy rotweilerről ami 54kg.Szóval 5 hónap van mögöttünk és egyre energikusabb a kutyánk!
Az állatorvos sem hitt a szemének, kisebbedett a daganat!
Szép napot!
Válasz
Kornélia:
2012. október 22. hétfő at 09:51
Kedves Konni,
Hugocskám kutyája (amerikai staffordshire terrier) is nagyon beteg (csonthártyagyulladásos) most napjába két fájdalomcsillapítót kap, mondtam tesómnak főzzön neki teát… de nem tudja hol keressen neki parlagfüvet pesten… biztos lelni fog, remélem, nem vagyok benne biztos, hogy gyógyszaküzletekbe kapna… nekem egy kérdésem lenne, a tea arányát megírnád nekem?
Üdv: Kornélia
Válasz
Laci:
2013. január 28. hétfő at 20:33
Érdekes dolgokat tudtam meg most is a parlagfűről. Köszönet érte. Én idén nyáron szedtem egy télire való adagot belőle. Eső után szedtem, így még mosni sem kellett Nem tudom, hogy fokozza e az őssejt számomat vagy hogy gyorsabban nő e a hajam, hál’Istennek a daganatra való vonatkozását sem tudok igazolni, de az tény és való, hogy energizál és jó hatással is van az immunrendszerre. De mindenképp úgy vagyok vele, hogy egy próbát megér.
Válasz
Janex:
2013. február 6. szerda at 17:57
Bocs de ekezet nelkul irok.
En is olvastam sok infot es vitat a parlagfurol tobbek kozott azt hogy minden betegsegre jo meg a Rakra is. Gondoltam ki fogom probalni egy betegsegemre ami van nekem az a neve hogy Pszoriazis amit gyogyithatatlan betegsegnek konyveltek el, reszben az is mert en is kutakodok minden fele a gyogyitasomert lassan 15-eve es nagyon sok mindent ki probaltam de meg semmit sem tudtam el erni. Na most ha ki probalom a parlagfuvet es tenleg minden betegseget gyogyit akkor ezt is meg fogja. Remenykedem benne. Ez mar a tobbi utan semmiseg lesz. Varom mar a nyarat hogy szedhessek belole. Es ha ossze jon akkor legelsobben itt teszem koze. Tisztelettel Janos Erdelybol
Válasz
Janex:
2013. február 6. szerda at 17:59
Esetleg ha tud valaki parlagfuvet hogy hol lehet talalni ebben az idoszakban es le irna akkor meg koszonem.
Válasz
Selmecziné Ági:
2013. február 19. kedd at 16:29
Néhány napja hallottam a parlagfű jótékony hatásáról. Gondoltam, utána nézek. Mivel még csak néhány írást olvastam el, és ezekben az én konkrét kérdésemre nem találtam tanácsot,ezért most kérdezek. Lányom évek óta allergiás a tavasz elsőként megjelenő virágaira, mint pl. a mogyoró stb. A parlagfűre pl.nem érzékeny. Kérdésem,ha parlagfüvet fogyasztana, használna-e a tavaszi pollenek ellen is? Ha valakinek van ebben tapasztalata, szívesen venném, ha megosztaná velem, amit előre is köszönök. Tisztelettel: Sné
Válasz
Norbi:
2013. május 12. vasárnap at 11:44
Én is fogyasztó vagyok. Régebben rengeteget szenvedtem allergiám miatt, szinte mindenféle pollenre érzékeny voltam, február/márciustól egészen októberig tartott a szezonom. Szedtem gyógyszereket, de azzal csak áprilistól szeptemberig tudtam leszűkíteni a szezont. Aztán hallottam hogy ha a kecskével megetetjük a parlagfüvet akkor ha a tejét megisszuk, akkor az jó az allergiára. Ezt tovább gondolva, találtam ki hogy akkor másképp is ki lehet belőle szedni ezt az anyagot és akkor a teára gondoltam. Anyának is elmeséltem, de Ő nem engedte, míg utána nem járt, aztán Ő is pozitív dolgokat olvasott róla és így elkezdtem fogyasztani. Tavaly már csak egyedül augusztusba jött ki az allergiám 2 hétre, mikor nagyon erős volt a pollen koncentráció. Sőt télen mikor éreztem, hogy kicsit kezdek náthás lenni, akkor is ezt ittam, illetve nem csak ez volt a teába, de az összetevői közt volt és 2 max 3 nap alatt helyre jöttem. És a teljesítmény fokozó tulajdonságát is tudom igazolni, mert sportoló is vagyok és ebben is éreztem kis javulást.

kis érdekesség: http://veddamagyart.info/eletmod/6292-parlagfubol-foz-allergia-elleni-lekvart-egy-magyar-hazaspar

forrás
Frequ

Válasz