A gyógynövények világában vannak olyan gyógynövények, amelyekről nap, mint nap hallunk, de vannak olyanok, amelyeket még csak nem is ismerünk.

Cikkünkben most három olyan gyógynövényt mutatunk be, amelyek kertünkbe is ültethetünk, de gyógynövényként is találkozhatunk velük bizonyos gyógyászati termékekben.

Farkasboroszlán (Daphne mezereum)

Ez a gyönyörű szép 40-120 cm magasra megnövő lombhullatócserje, erősen mérgező, épp ezért, mint gyógynövényt nem érdemes saját felhasználásra termeszteni. Nevét is ebből kapta, a farkas jelző az emberre veszélyes növényt jelzi. Régen a népi gyógyászatban a bogyóját és kérgét is felhasználták, mint erős hashajtót, de reuma, köszvény ellen is javasolták.

Ma már csak a homeopátiás szerekben fedezhetjük fel a nevét, zöld kérgét bőrbántalmakra, és emésztési zavarokra alkalmazzák. Csonthájas termése 5-10 mm nagyságú bogyókból tevődik össze, vegyes lombú erdőkben, aljnövényként találkozhatunk vele a természetben.

Erdei deréce (Chamaenerion angustifolium)

Az erdei deréce a ligetszépék családjába tartozó évelő dísznövény, amely 60-100 cm magasra is megnőhet kertünkben. Élénk rózsaszín, pink virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet, épp ezért dekoratív szoliter növény is lehet kertünkben.

A szárított föld feletti része olyan hatóanyagot tartalmaz, amely a prosztata megnagyobbodás esetén alkalmazható.

A népi gyógyászatban gyulladásos betegségek és sebkezelésre is javasolták a használatát, Kelet-Európában a fiatal zsenge levelekből „kopt tea” néven készítettek belőle főzetet.

Szinte egész Európában és Ázsiában megtalálható vadon is, erdei utak mentén, vízpartokon, vagy tisztásokon.

Hennacserje (Lawsonia inermis)

A hennacserje, mint neve is mutatja, a cserjék családjába tartozik, amely 2-4 méter magasra is megnőhet, de gyógynövényként már az Arab világban is használták hajfestőszerként, még mielőtt gyógynövényként elterjedt. A hennából készült hajfestékek még ma is közkedveltek, hiszen nem irritálják a fejbőrt, természetes alapanyag miatt.

A népi gyógyászatban a hennából kinyert festőanyag, amely a levelekben található, hasmenés és vérhas, gyomorfekély, és láz ellen is alkalmazták. Külsőleg a levelek forrázatát, fekélyes sebek, bőrgombásodás esetén is ajánlották.

A hennacserje mivel jól bírja a szárasságot, elsősorban száraz sivatagi területeken őshonos, így megtalálható Afrikában, és India szárazabb területein.

Forrás:   http://news.noinetcafe.hu/index.php/gyogynoevenyek/6544-3-ritka-gyogynoeveny-amelyeket-kevesbe-ismeruenk