Szénhidrát függőség. Az evolúció és a gyümölcsök! A gyümölcsök helye a paleolit étrendben!

Sokan sokféle módon vélekednek a gyümölcsfogyasztásról. Jó magam közel három éves paleo orvosi tapasztalattal, azt látom, hogy sok esetben a gyümölcsök fogyasztása hátráltatja a gyógyulást, vagy egyenesen ront a helyzeten. A bőrbetegségek esetében például nyilvánvalóvá vált, hogy a gyümölcs fogyasztás rontja az ekcéma fokát, kiújuláshoz és kellemetlen panaszokhoz vezet. Ugyan ez volt megfigyelhető például a nőknél a hüvelygyulladások alkalmával. A fogyás mértékét egyértelműen lassították a gyümölcsök vagy egyenesen gátolták a fogyást, még abban az esetben is, ha valaki mozgott a paleo elkezdése után. Aztán a fruktóz káros hatásait nem lehet függetleníteni a gyümölcsöktől. Mert hát az is fruktóz, még ha természetes is. Ezek a megfigyelések és a paleo orvoslás tapasztalatai azt jelezték, részletesebben is érdemes a gyümölcsök szerepét átgondolni. Nézzük, hogy állunk a fruktózzal és a gyümölcsökkel.

Bármilyen égövet is vizsgálunk a gyümölcsök ciklikus időközökben álltak rendelkezésére őseinknek. Bármelyik hominidát is vizsgáljuk, egyértelmű hogy gyümölcsökhöz nagyjából 2 hónapig jutottunk hozzá korlátlanul. Vannak területek ahol ez több, vannak ahol kevesebb. A bogyós gyümölcsök ugyan rendelkezésre álltak nagyobb idő intervallumban, de jelentős szerepet nem játszottak. A korai és későn érő fajták pedig nem léteztek, ezek már a nemesítés szülöttei. A következő hónapokban főleg az európai területeket figyelembe véve, egyáltalán nem voltak gyümölcsök. Ennek következtében azonnal felvetődik egy kérdés. Ha korlátozott ideig álltak rendelkezésünkre, akkor hogy tudták volna biztosítani folyamatosan vitamin igényünket. Sehogy. A gyümölcsök alkalmatlanok voltak a vitaminok biztosítására. Akkor milyen szerepül lehet, hisz tápanyagként sem jelentősek.

A gyümölcsök a raktározást szolgálják. A fruktóz hatásai szintén ebbe az irányba mutatnak. A fruktóz biokémiai folyamatok sora után zsírrá, trigliceriddé ás szabad zsírsavakká alakul. Nő a fehér zsírszövet mennyisége. Ugyan ekkor a fruktóz komoly leptin rezisztenciát okoz.

A leptin egy anyagcserét szabályzó hormon. Nem is olyan régen 1994 ben fedezték fel. Neve a görög vékony szóból „leptos” ered. Fő feladata hogy segítségével kap információt a hypothalamus a zsírszövet mennyiségéről és zsíranyag cseréről. Maga a leptin egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a zsíranyag csere fontos része biológiai létünknek.  Központi szerepe van az elhízásban és közvetve sok betegségben. Erre a cikk folyamán később visszatérek.

A fruktóz leptin rezisztenciát okoz, amit a hyperinzulinaemia (magas inzulin szint) vált ki áttételesen. Ez növeli a zsírraktározást, csökkenti a pajzsmirigy hormontermelését, illetve ugyan ezt teszi a nemi hormonokkal is.

Vagyis a leptin rezisztencia evolúciós folyamata a gyümölcsevés és fruktóz fogyasztás során. Természetesen ugyan ez történik, amikor egyéb élelmiszerekben eszünk vagy iszunk fruktóz származékokat akár milyen formában. Növekedésnek indul a zsírsejtek száma, nő a testsúlyunk, nem lesz „ jól laktam” érzésünk, folyamatosan enni szeretnénk. Mivel lecsökken a pajzsmirigy T3 T4 termelése ezért erősödik a hízási hajlam, és emelkedik a TSH hormon termelése a hypophysisben. Ezek a folyamatok az evolúció során felkészítették szervezetünket a télre, raktározási funkcióval bírtak. Természetesen ez hasznos folyamat volt ebben az időszakban és abban a korban. Az utóbbi évtizedekben azonban az év minden napján a hét minden időszakában és a nap minden órájában hozzáférhetünk a gyümölcsökhöz. Így a folyamat általánossá vált.

Nézzük, meg milyen betegségeket indít el a fruktóz vagyis a gyümölcsök is, a leptin rezisztencia kialakításával.

1. PCOS alakulhat ki a mely terméketlenséggel és a nemi hormonok termelődésének felborulása miatt egyéb kellemetlen panaszokkal jár. Így a folyamatos nagy mennyiségű gyümölcs fogyasztása és más fruktóz tartalmú élelmiszerek fogyasztása egyértelműen generálja a PCOS szindrómát.  Ha a leptin nem tudja a hypothalamusnak azt közvetíteni, hogy elég az energia, akkor a szervezetünk leállítja a reprodukciós folyamatokat.
2. A folyamatos fruktóz és nagymennyiségű gyümölcs fogyasztása kialakítja a pajzsmirigy T3 és T4 hormonjának relatív alultermelését. Ezt a magas TSH egy ideig kompenzálja. Hosszú távon azonban társulva a glutén és gabonafélék által okozott immunfolyamatokkal kialakítja a valódi pajzsmirigy alulműködést.
3. Ugyan ezen okok miatt előbb utóbb inzulin rezisztencia is kialakul, ennek következménye a 2TDM megjelenése lesz. Így a cukorbetegség elindításában és az ezzel kapcsolatos hízás fenntartásában kulcs szerepe van a gyümölcsöknek.
4. az anorexia nervosa nevű betegség kialakulása összeköthető a leptin rezisztenciával. Jelenleg is vizsgálatok folynak ennek pontos tisztázása miatt
5. talán a legmeglepőbb hatás a trombózis készség növelése. A trombocitákon nagy számban vannak leptin kötődésére alkalmas receptorok. leptin rezisztencia esetén fokozódik a trombózis készség. Íme, a magyarázat miért látjuk, hogy paleo után akár már 2-3 héttel csökkennek a fokozott trombózis készséget jelző faktorok a vérplazmában, és miért nem ha sok gyümölcsöt fogyaszt valaki.

A fruktóz, ami a gyümölcsökben van, nem csökkenti az éhség érzetünket, annak ellenére akarunk enni, hogy van a szervezetünkben elég energia. A szervezet jóléte pedig egyenlő a jó energia egyensúllyal.  Ezt akarja fenntartani a szervezet ilyenkor. Csak eszünk és eszünk. Vagyis a gyümölcsfogyasztás minden esetben plusz energia bevitelt von maga után.  Ez a raktározási folyamatok lényege. Ugyan ekkor e miatt érzünk csillapíthatatlan vágyat a gyümölcsevésre és a kalória bevitelre, ez az egyik most már jól ismert oka a szénhidrát függőségnek.

Mindebből az következik, óvatosan bánjunk a gyümölcsökkel. Konkrét javaslatot nem találtam a mennyiségre, csak következtetni lehet. Napi 20-25 g fruktóz még nem indítja el ezt a folyamatot. Azt még nem látja az evolúciós orvoslás pontosan hogy a szezonalitás befolyásolja e ezt a mennyiséget. Vagyis lehet, hogy szeptemberben ez a mennyiség nem okoz gondot, februárban pedig igen. Kérdés, hogy egyéb faktorok, hormonok, a bioritmus hormonváltozásai milyen mértékben alakítják a leptin rezisztencia szerepét? Az azonban evolúciós tény, hogy gyümölcsből csak korlátozott ideig jutottunk fruktózhoz. Ezt egész évre kitolni nem élettani állapot, nem egyezik a Darwini elvekkel a homo faj tekintetében.

http://paleomedicina.com/hu/blog/2013/01/szenhidrat-fueggoseg-az-evolucio-es-a-gyuemoelcsoek-a-gyuemoelcsoek-helye-a-paleolit-etrendben