Fenyőfa
Fenyőteát természetesen fenyőfából, pontosabban ennek a tűleveleiből kell készíteni. De meg kell mondjam hogy kifejezetten csak ebből készíteni nem különösebben "nyerő ötlet", nem lesz valami ínycsiklandozó! Amit én fenyőteának nevezek, az nem más, mint a bizonyára mindenki által jól ismert bodzatea - de sok-sok fenyőtűvel ízesítve!
Azok kedvéért akik mégsem ismernék, leírom hogy a bodzateát szárított bodzavirágból kell készíteni. A friss bodzavirág nem jó, attól kesernyés lesz az íze. Tehát szárított kell. Ehhez akácvirágot is szoktak keverni, szintén szárítottat, de anélkül is nagyon finom a bodzatea. Hasznos is, meghűléses megbetegedések ellen. Na de most jön a lényeg: Csináljuk meg a bodzateát, de úgy, hogy egy kb 1 liternyi bodzateához egy bőséges maroknyi fenyőtűt teszünk! Akár zöldet, akár már teljesen elszáradtat, egyaránt jó. Sőt, akár a vékonyka fenyőgallyacskákat is belevagdalhatjuk! Célszerűen minden különösebb munka nélkül fenyőtűhöz legegyszerűbben karácsony tájékán juthatunk, amikor a karácsonyfáról leszedjük a díszeket, majd egy nejlon felett jól megrázzuk, s a lepotyogó tűleveleket öszegyűjtjük. Végülis ha már van karácsonyfa, a gyönyörködés után miért is ne fogyasztanánk el, legalább nem megy pocsékba, nem feleslegesen gyilkoltuk meg a fát! Ha esetleg a fán találunk kicsorduló gyantacseppet, azt aztán pedig el ne feledjük belefőzni a teánkba mert értékes ajándéka a természetnek!
Az így elkészülő tea egészen csodálatos hangulatot áraszt, tudniillik az illatával és aromájával! Önmagában véve is meg lehet inni a tiszta fenyőtűből készült teát, itták is a himalájai remeték, arhatok, de bodzateába keverve a tűleveleket, megsokszorozódik a finomsága! Az a kellemes, gyantás illat megnyugtatóan hat, igen, már az illat is, hát még az íz amit érzünk; ellazít minket; a béke érzetét kelti bennünk, lecsendesíti a háborgó indulatokat, a meghittség érzetét kelti, s egyáltalán, szinte áradatként borítja be az embert tőle a barátságos érzületnek, a maitrínak a hulláma!

Én ezt a teát is cukorral szoktam inni, illetve ha sok a pénzem (ami ritkán igaz) akkor mézzel, de kipróbáltam, és minden édesítés nélkül is fogyasztható, nem keserű, édesítés nélkül főleg hidegen, azaz behűtve jó, bár úgy a fenyő aromája valamelyest kevésbé jön ki rajta.

Válasz