Nem csak ??bornak jó a fekete szőlő.

Válasz

házi szőlőlé és egyebek
Ez az (egyik) immunrendszer támogatónk télen, ugyanis feltételezem, hogy ugyanúgy tele van C-vitaminnal, flavonoidokkal, antioxidánsokkal, polifenolokkal, nyomelemekkel és más vitaminokkal, mint a más sötét színű bogyós gyümölcsök. A minőség megőrzésére pedig igen kímélő technológiát alkalmazok :)
Feltételezés ide vagy oda, azt tudjuk, hogy a szőlő nagyon finom, a szervezetünk számára ideális kombinációban tartalmazza a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket. Felsorolni is sok (és lehetetlen), mi minden található benne, ami a szervezet számára nélkülözhetetlen. Tele van Magnéziummal, Mangánnal, Káliummal, Szelénnel, B-vitaminokkal (még B12 is), C-, E-, és K vitaminnal. Karotin, Biotin, Folsav, Gyümölcssav, Szőlőcukor, Cink, Foszfor, Nátrium, Vas mind megtalálható benne.
Joggal nevezhetem hát, az egészségem őrének.

Igaz, hogy itt csak a szőlő levét használtam fel, de nem dobtam ám ki a többi részét sem.
Ami a kipréselés után maradt -héj és mag- azt beleraktam egy 5 literes üvegbe, néhány egész fürttel kiegészítettem, tettem rá kevés cukrot, öntöttem rá vizet és már készül belőle az ecet.



...hígítva...


Most viszont vissza a szőlőléhez.
Igényel egy kevés munkát nem mondom, de igazán megéri.
Ki kell mosni az üvegeket, a leszedett szőlőt megmosni, leszemezni, kipréselni. Innen már gyerekjáték az egész, hisz csak forralok rajta egyet, üvegbe rakom és száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Részletesebben is kifejtem, hisz van még szőlő, hátha kedvet kap Valaki és tesz egy próbát.
Bár nincs ezen mit bonyolítani, annyira egyszerű, hogy pont ettől hihetetlen.

Kipréselt szőlő leve, üvegben, minden hozzáadott dolog nélkül, hőkezelve.

Néhány praktikumra azért felhívnám a figyelmet.

- A szőlőfürtöket érdemes folyóvíz alatt megmosni, egyenként, hisz így töröm legkevésbé.
- Amennyiben ép szemek vannak a fürtön, nem kell még darázs csípet, aszalt szemeket válogatni, akkor a markommal szoktam leszedni a szemeket. (Régebben próbáltam villával, de ez utóbbi haladósabb.)
- Érdemes egy erős fémszűrőt beszerezni, vagy azt választani a préseléshez, mert a héj előfordul, hogy vastagabb, ki kell fejteni kevés erőt.(Tudom, azt mondják, hogy a fém nem biztos, hogy a legjobb, -a fém és gyümölcssavak találkozása- de ez engem nem érdekel...)
Ráadásul olyan szűrő kell, ami nem tömődik egykönnyen el, de a magok nem férnek át.
Én erre a régebben vásárolt ikeás tésztaszűrőt használom, persze más is jó.
- A préselés: kisebb adagokban, az összenyomott szőlőszemeket, a tenyeremmel átpréselem a szűrőn, amennyire csak tudom. A fennmaradt héj és mag megy az 5 literes üvegbe (ecetnek),
a levet meg a fazékba fogom fel, amiben majd felforralom.
- Forralás: nem cél, hogy hosszú ideig forraljuk, tényleg csak azért kell "felforralni", hogy meleg legyen. Amikor már gőzölög (nem kell, hogy lobogjon) azonnal üvegbe szedem, tetőt rá és mehet az odakészített száraz dunsztba. (85-90 fok körül már megfelelő.)
A száraz dunsztban fognak kihűlni, elég ideig fognak még együtt melegedni, az bőven elég lesz a "baciknak".
Egy szó, mint száz, hallgassunk a szívünkre, akkor nagy baj nem lehet. Ha a megérzésünk azt diktálja, hogy most egy kicsit jobban kiforraljam, akkor azt teszem.
- Amire inkább figyeljünk, hogy tiszták legyenek az üvegek/kupakok, tényleg tiszták,
a kupakok pedig jól is zárjanak. Ha bizonytalanok vagyunk a kupakok "minőségében" akkor inkább celofánnal -két rétegben dupla gumival- zárjuk le.
- Érdemes kisebb üvegeket választani, mert ez a szőlőlé nem az, amiből sokat iszik az ember egyszerre.
Amennyiben van rá lehetőségem, akkor 1-2-3 dl-es üvegeket választok, ha nincs akkor az 500 ml-es a maximum. Igaz felbontás után hűtve sokáig eláll -sokkal tovább képes rá, mint más- de mert kevés kell belőle, fölöslegesen foglalja a helyet a hűtőben.



...bár én "A kékszőlő"-ből szoktam eltenni, de más sötét színű szőlőből, vagy más színű szőlőből is készíthetjük...

Fogyasztása
Ez kérem nagyon tömény finomság.
Napi néhány kortyban több fürt szőlő leve található.
Tehát egy korty is elegendő naponta, hígítva, vagy töményen.

A jóból is megárt a sok, csakis annyit fogyasszunk általában a sűrítményekből,
amennyit képesek lennénk a frissen is megenni.
Ez érvényes, minden őrölt, préselt, pépesített, centrifugált gyümölcsre és zöldségre,
magra (a szőlőmagra!) is.

Válasz