most kell szedni

Válasz

Aki gyakran kirándul, túrázik vagy csak egyszerűen egy-egy városi zöldterületen halad át, legtöbbször nem is sejti, hogy lépten-nyomon olyan növényekkel, virágokkal találkozik, amelyeknek valamely részét – vagy részeit – fel lehet használni a különféle testi bajok, betegségek tüneteinek enyhítésére, a velük járó állapotromlás megelőzésére, illetve a gyógyítására.

„Mi virít itt?”

Nem kell túl sokat keresgélni, hiszen szinte a városokban élők is lépten-nyomon találkoznak a pitypanggal, a díszkertekben ott virítanak a különféle rózsafajták, a sziklakertek kedvenc dísznövénye, a házi kövirózsa, s szinte minden konyhakertben megtalálható a petrezselyem, a réteken egész nyáron ott virul a tüdőfű és az aprócska kakukkfű, a nedves réteken, sőt a vidéki falusi porták előtti vízelvezető árkok partján a figyelmes szemlélő egy aprócska, kékesrózsaszín, lekunkorodó virágzatú, szúros-szőrös levelű vadvirágban felismerheti a fekete nadálytő néven ismert gyógynövényt is.

A tapasztalati „út”

Eleink már jó ideje éltek a fekete nadálytő „csodatevő” tulajdonságaival.
Főleg csontgyógyító házi szerként tartották számon, emiatt gyűjtötték. A leveleiből készült főzetet – pakolás formájában – használták zúzódások, ficamok, törések, porcsérülések, de csípések kezelésére, gyógyítására is.
Nem tudni, miért nevezik egyes vidékeken madár-, illetve fekete gyökérnek. A forrasztófű elnevezés azonban a legtalálóbb, mert ez utal legfontosabb fitoterápiás tulajdonságaira, vagyis arra, hogy a zúzódások és rándulások, duzzanatok, a csont-, izom-, ízületi, reumatikus fájdalmak enyhítésében, illetve az ezekkel járó gyulladások csökkentésében, sőt magában a gyors gyógyulásban is nagy szerepük van az e növényből kivont hatóanyagoknak.

Gyógynövény a górcső alatt

Azt már az újkori kutatások derítették ki, hogy ez az igénytelen évelő növény szövetregeneráló tulajdonságait a levelében és a gyökerében lévő allatonin nevű, fehérjetartalmú anyagnak, illetve a poliszacharidoknak köszönheti, míg az új sejtek képződését az auxin nevű hormonja segíti. Fájdalomcsillapító hatása a benne található polifenolszármazékoknak (elsősorban a rozmarinsavnak) köszönhető.

Nem véletlen, hogy a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív gyógyászatban igen előkelő helyet foglalnak el a fekete nadálytő kivonatának felhasználásával készült – elsősorban a mozgássérüléshez, ízületi és reumatikus elváltozásokhoz, betegségekhez társuló fájdalmak enyhítésére, a csonttörés utáni gyógyulási folyamat „felgyorsítására”, a túlterhelt izmok regenerálására használt – gyógytermékek.

A népi gyógyászatban csodatevő fűként emlegetett gyomnövényt egyébként nem csak borogatásra, külső kezelésekre használták. Elődeink, leveleinek konyhai feldolgozásával – úgy készítettek el, mint a spenótot – számos vitamint (A-, C-, és B12), ásványi anyagot (kalcium, kálium, foszfor) pótoltak, „kihasználták”, hogy levelének fehérjetartalma minden növényénél magasabb, s hogy gyökerének drogja nagy mennyiségben tartalmaz csersavat és tannint, amelyek – ma már tudományos vizsgálatokkal igazoltan – fontos szerepet játszanak a daganatos betegségek megelőzésében.

Ennek ellenére a fekete nadálytő belsődleges alkalmazását manapság a fitoterápiával foglalkozó szakemberek többsége nem, vagy csak szigorú szakmai (orvos-természetgyógyászi) felügyelet mellett javasolja, mivel az utóbbi évek tudományos vizsgálatai azt is kiderítették: bizonyos betegek mellett károsíthatja a májat, valamint gátolhatja a szervezetben a vas és a B12-vitamin felszívódását.

Jó, ha tudod, hogy…

a fekete nadálytőből készített, pépes borogatás csökkenti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások, izom-, idegi és ízületi eredetű fájdalmakat, továbbá magának az alapbetegségnek a gyógyulását, illetve „karbantartását” is segíti;
a gyökér áztatásos eljárással készült kivonata (borogatásként) hatásos csonterősítő, csonttörés esetén elősegíti a hegképződést;
levelének forrázata – fürdővízbe, arclemosóba téve – bőrlágyító hatású.
A figyelmedbe ajánljuk!
A fekete nadálytőből készült gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító krémeket csak az előírások betartásával szabad alkalmazni. Különös óvatossággal használják az ezen gyógynövény felhasználásával készült gyógytermékeket azok, akik érzékenyek a növényi pollenekre.
A gyökerének, levelének kivonatából készült krémek, olajok, kenőcsök használata is járhat nem kívánt (és várt) mellékhatásokkal (pl. bőrpír, viszketés) vagy a hatóanyag, vagy a gyógytermék más összetevői (pl. alkohol hozzáadása) miatt.

Válasz